De rég posztoltam már. :O Nem baj, úgysem történik velem semmi sem. Olyan dolgok jöttem fel bennem, amikre nem számítottam. Nem is gondoltam volna, hogy egyszer majd így érzek... Na mindegy.
Abba kéne már ezt hagynom. Az önzőzést, a köcsögösködést, a saját magam álltatását. Hogy én milyen jó ember vagyok, meg milyen kedves, önzetlen. A lófaszt. Egy hálátlan, undok, önző, lusta kurva vagyok. Tudom, hogy ez vagyok, de nem akarom elfogadni, sőtt nem is fogadom el. Nem veszem tudomásul, ezért nem változok. Pedig kéne, mert ha így folytatom, senki nem fog hozzám szólni. Még a saját anyám se (pedig az már elég súlyos... :O). Tehát holnaptól személyiség megváltoztató program következik. Nem mehet ez így tovább. Ha mások nem utálnak meg, majd én magamat. (és az akasztást az emberek 80%-a túléli és heges nyakkal él tovább...)Ja amúgy, szerelmes vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése